Mit csinál a nikotin a testben?
Mit csinál a nikotin a testben?
A nikotin, amely a dohánytermékek legismertebb összetevője, sokféle és összetett Hatás-t gyakorol az emberi szervezetre. Befolyásolja az agyat, valamint számos más testi rendszert is. A rövid távú stimulációtól kezdve a hosszú távú egészségügyi kockázatokig a nikotin Hatás-ai sokrétűek és gyakran alábecsültek. Az alábbi bekezdésekben részletesen bemutatjuk ezeket a Hatás-okat.
Hogyan befolyásolja a nikotin az agyat?
Amint a nikotin bekerül a véráramba, néhány másodperc alatt eljut az agyba. Ott az acetilkolin receptoraihoz kötődik – ez egy olyan hírvivő anyag, amely fontos a figyelem, a memória és az izommozgások szabályozása szempontjából. Ez a kötődés egy sor kémiai reakciót indít el:
• Dopamin felszabadulása: A nikotin dopamin felszabadulását idézi elő, amely egy olyan neurotranszmitter, amit „jutalomanyagként” ismerünk. Ez a jóllét és ellazulás érzése jelentősen hozzájárul a függőség kialakulásához.
• Fokozott figyelem: A nikotin átmenetileg javítja a koncentrációt és az éberséget, amit gyakran „fókuszáló hatásként” írnak le.
• Tolerancia és függőség kialakulása: Rendszeres használat mellett az agy alkalmazkodik a megnövekedett dopamintermeléshez. A receptorok kevésbé érzékennyé válnak, ezért egyre több nikotinra van szükség ugyanannak a hatásnak az eléréséhez.
Hosszú távon ez a változás rontja a jutalmazó rendszer természetes működését, ami megnehezíti a leszokást.
A nikotin hatása a szív- és érrendszerre
A nikotin serkenti az adrenalin felszabadulását, ami egy stresszhormon, és közvetlenül befolyásolja a szív- és érrendszert. Már néhány slukk cigaretta után is változások lépnek fel:
• Megnövekedett pulzusszám: A szív gyorsabban kezd verni, mivel az adrenalin fokozza a szívizom aktivitását.
• Vérnyomás-emelkedés: Az erek összehúzódnak, ami nagyobb ellenállást okoz a vérkeringésben. Hosszú távú fogyasztás esetén ez a hatás krónikus magas vérnyomáshoz vezethet.
• Nagyobb terhelés a szív számára: Az erek tartós szűkülete és a fokozott szívműködés jelentősen növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
Ezek a hatások különösen problémásak, mert gyakran kezdetben nem okoznak érezhető tüneteket, hosszú távon azonban jelentősen csökkenthetik a várható élettartamot.
Hogyan hat a nikotin a légutakra?
Bár maga a nikotin kevésbé károsítja közvetlenül a légutakat, a dohánytermékek fogyasztása súlyos hatással van a tüdőre és a hörgőkre. A dohányzás során belélegzett füst számos káros vegyi anyagot tartalmaz:
• A légutak irritációja: A dohányfüstben található kátrány és egyéb szennyező anyagok irritálják a légutak nyálkahártyáját, gyulladást okozva.
• A tüdőfunkció romlása: A káros anyagok rendszeres belélegzése károsítja a tüdőszövetet, ami olyan betegségek kialakulásához vezethet, mint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) vagy a tüdőrák.
• A tüdő öntisztulásának csökkenése: A nikotin és a füst gátolja a légutakban található csillók működését, amelyek normál esetben eltávolítanák a szennyeződéseket és a nyákot a tüdőből.
Ezeknek a hatásoknak az együttes jelenléte hosszú távon megnehezíti a légzést, és jelentősen növeli a súlyos tüdőbetegségek kockázatát.
Nikotin és az emésztőrendszer
A nikotin érezhető hatással van az emésztésre is, bár ezt gyakran kevésbé veszik figyelembe. Az egyik legismertebb hatása az étvágycsökkentés, ami sok dohányosnál alacsonyabb testsúlyhoz vezet. Ez azonban csak a történet egyik oldala:
• Étvágycsökkentés és anyagcsere-serkentés: A nikotin elnyomja az éhségérzetet azáltal, hogy befolyásolja az agyban található hipotalamuszt. Emellett gyorsítja az anyagcserét, így a szervezet több kalóriát éget el.
• Gyomorsavtermelés: A nikotin fokozza a gyomorsav termelődését, ami hosszú távú használat esetén olyan problémákhoz vezethet, mint a gyomorégés, a gyomorhurut vagy akár a gyomorfekély.
• Emésztési funkciók romlása: A nikotin lassíthatja a gyomor-bél traktus mozgását, ami székrekedést és egyéb emésztési problémákat okozhat.
Itt is látható, hogy a nikotin rövid távú hatásai gyakran hosszú távú egészségügyi hátrányokkal járnak együtt.
A nikotin függőséget okozó hatása
A nikotin egyik legsúlyosabb tulajdonsága, hogy képes függőséget okozni. Ebben mind a pszichés, mind a fizikai függőség szerepet játszik:
• Pszichés függőség: A dopamin felszabadulása jutalomérzetet kelt, amit a dohányosok a relaxációval vagy a stressz csökkenésével társítanak. Ez a viselkedés gyorsan szokássá válik.
• Fizikai függőség: A szervezet hozzászokik a nikotin jelenlétéhez, és elvonás esetén egyértelmű tüneteket mutat, mint ingerlékenység, alvászavarok, koncentrációs nehézségek és fokozott étvágy.
Ez a kettős hatás teszi a nikotint különösen nehezen leküzdhető anyaggá. Kutatások szerint a nikotin ugyanolyan erős függőséget okozhat, mint a heroin vagy a kokain, ami jól mutatja, mekkora kihívás a leszokás a dohányosok számára.
A nikotin hosszú távú egészségügyi kockázatai
A nikotinfogyasztás hosszú távú következményei súlyosak, és szinte minden szervrendszert érintenek:
• Rákkockázat: Bár a nikotin közvetlenül nem okoz rákot, elősegíti a tumorsejtek növekedését és az áttétek terjedését.
• A szív- és érrendszer károsodása: A krónikus érösszehúzódás és a szív fokozott terhelése jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
• Csökkent élettartam: Tanulmányok szerint a dohányosok átlagosan tíz évvel rövidebb ideig élnek.
A nikotin elhagyása vagy a fogyasztás csökkentése jelentősen mérsékelheti ezeket a kockázatokat, különösen, ha a leszokás minél korábban történik.